A jelenleg művelődési házként funkcionáló Bárczay kúriában emlékszobát avattak péntek délután, és megnyitották az állandó Bárczay portrékiállítást is.

2010 óta június 4-én minden évben emlékezünk a Nemzeti Összetartozás napjára. Ehhez közeledvén, az ősök tiszteletére hozták létre Miskolc egyik legszebb nemesi kúriájában a most átadott emlékszobát és kiállítást.

A rendezvény díszvendége volt Bárczay Ágnes is, aki elmondta, sok rosszban volt részük, de hál’ Istennek ez mostanra megváltozott.

– Köszönjük szépen mindenkinek, aki részt vállalt az emlékszoba megvalósításában – mondta.

– Nagyon örülök neki, nagy megtiszteltetés számunkra.

A Bárczayak az elmúlt nyolcszáz évben több községben birtokosok voltak Borsod és Abaúj vármegyében, a miskolci kastélyon kívül több, Észak-Magyarországon és az ország más részén általuk építtetett kastélyt és kúriát ismerünk. Templomokat, malmokat építettek, munkát adva a helyi embereknek, példát mutattak segítségnyújtásból, legfőképpen nemzetünk iránti odaadásból és hazaszeretetből.

A vendégeket köszöntő Csöbör Katalin országgyűlési képviselő kiemelte, a Bárczayak nemcsak nevükben, de lélekben is nemes emberek voltak, maradandót alkottak az országban, mindig a haza javát szolgálták, patrióták voltak.

– Most próbáljuk helyrehozni, azt, ami a világháború után történt – fogalmazott a politikus, egyúttal kifejezve örömét, hogy most már van egy olyan szoba, ami megközelítően úgy néz ki, amilyen a korabeli helyiség lehetett.

A rendezvényt Pfliegler Péter nyitotta meg. Az alpolgármester kiemelte, a Bárczayak nemesi családja, sorsuk, meghurcoltatásuk – és a remények szerinti újra felemelkedésük – nemcsak egy családra, hanem nagyon sokakra igaz volt.

– Holott a sok éven keresztül üldözött, lenézett, igaztalanul vádolt és kisemmizett nemesi családok jelentős része minden korban hozzájárult Magyarország fejlődéséhez, az emberek jobblétének megteremtéséhez. Ezek a családok valóban szerették és tisztelték a hazát – fogalmazott.

Az alpolgármester felelevenítette a Gárdonyi művelődési ház történetét, a feledhetetlen koncerteket, kulturális eseményeket, majd ismertette, a ház sajnálatos leépülését követően 2010-ben kezdődött az újra felemelkedése.

– Vallom: nemzet, város és család csak akkor fejlődhet igazán és tartósan, ha van hite, tiszteli múltját, arra építve fejleszti jelenén át jövőjét – emelte ki.

A nagy múltú Bárczay família egyike az ország legrégibb nemesi családjainak, eredetüket a XIII. század elejére vezetik vissza. Ősi fészkük a Felvidéken lévő Abaúj vármegyei (Kassa melletti) Bárca (régiesen Bárcza) település volt, de már több évszázada volt birtokuk Hejőcsabán is.

Barta Gábor önkormányzati képviselő elmondta, régi adósságuk volt már a Bárczayakkal szemben, az emlékszobával, a képekkel, festményekkel, portrékkal, családfával pedig a kúria visszakapott valamit a régi fényéből.

– Amikor Gonda Erika igazgató felvetette az ötletet, azonnal melléálltam, és a lehetőségeimhez mérten támogattam – mondta a politikus, hozzátéve, biztos, hogy a kúria tovább fejleszthető. – Valahogy mindig megtalálja azokat az embereket a kastély, akik ide szépséget, jót, kultúrát akarnak hozni. Bízom tehát benne, hogy folytatódik a megkezdett folyamat.