Sajtótájékoztatót tartott a szerdán délelőtt Arnót határában a Herman Ottó Múzeum, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. és a Budavári Nonprofit Kft. az M30 Miskolc-Kassa autópálya, Miskolc-Tornyosnémeti közötti szakaszának régészeti próbafeltárásáról.

Csöbör Katalin, a térség országgyűlési képviselője a rendezvényen kiemelte: az autópálya a gazdaságfejlesztés egyik legfontosabb eleme. Nemcsak munkahelyeket teremt, hanem gyorsabb összeköttetést biztosít Kassa, és így Szlovákia, illetve Lengyelország felé. A gazdasági haszon mellett azonban nagyon fontos a múltunk, a föld alatt fellelhető örökségünk feltárása, megőrzése is, amit most a Herman ottó Múzeum szakemberei végeznek. Kiss Boglárka, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. szóvivője az autópálya építéséről elmondta, közbeszerzési eljárás során az ajánlatok már beérkeztek, ezek értékelését végzik a szakemberek. Amennyiben a pályázát sikeres lesz, kihirdetik a győztes, és ha minden a tervek szerint megy, akkor az építkezés 2018 első negyedévében elkezdődhet, és 2022 elején be is fejeződhet.

Tóth Arnold, a Herman Ottó Múzeum igazgatója kiemelte, immár harmadik fázisában jár a sztráda nyomvonalának feltárása. Korábban minden ilyen munkát automatikusan a megyei múzeumok kaptak meg, ám mára ez megváltozott. A jelenlegi szabályok szerint akkreditálni kell a feladat elnyeréséhez, és csak a legjobban felkészült szervezetek kaphatnak megbízást. A Herman Ottó Múzeum a szakembergárdát, a műszaki, informatikai, technikai hátteret tekintve is a legjobbak között van, így nyerhették el ezt a munkát. Ezt bizonyítja az is, hogy jelenleg 5-6 stáb dolgozik a nyomvonal különböző pontjain, hogy a határidőket betartva feltárják a lelőhelyeket.

Szörényi Gábor, a múzeum régészeti igazgatóhelyettese a munkálatokról szólva elmondta, a Forster Gyula Vagyongazdálkodási Központ és a Herman Ottó Múzeum 2016 tavaszán elvégezte a M30 autópálya Miskolc-Tornyosnémeti között tervezett nyomvonalának régészeti terepbejárását, összesen 74 km hosszúságban. Az ennek során gyűjtött felszíni leletanyagok alapján behatárolták az útépítés által érintett régészeti lelőhelyeket, melyeken 2017 tavaszán a Budavári Kft. és a  Herman Ottó Múzeum szakemberei roncsolásmentes műszeres lelőhelyfelderítést folytattak. Ekkor közel 1,5 millió négyzetméter mágneses módszerű geofizikai felmérését végezték el, ezzel pontosítva a terepbejáráson azonosított lelőhelyek felszín alatti kiterjedését. A terepbejárás és a geofizikai mérés összesen 60, a beruházás által érintett lelőhelyet azonosított, ahol további régészeti feltárás szükséges.

A múzeum szakemberei idén augusztus 21-én vették át a munkaterületet Miskolctól Tornyosnémetiig, mintegy 55 km hosszú szakaszon. A beazonosított 60 lelőhely próbafeltárásának első ütemében 17 helyszínen indulhattak meg az immár roncsolásos jellegű kutatások, amelyekkel szeptember közepére végeztek is. A próbafeltárás, vagy más néven szondázó jellegű feltárások alkalmával az egyes érintett lelőhelyek 5-10 százalékát vizsgálják át változó hosszúságú, 2 m széles szondaárkokkal. A próbafeltárások célja a geofizikával azonosított lelőhelyek pontos kiterjedésének, intenzitásának, az egyes jelenségek mélységének, állapotának és természetesen korának vizsgálata. Mindez tehát a geofizikához és a terepbejáráshoz hasonlóan egy lelőhelydetektálási módszer, ám az utóbbiakhoz képest már roncsolásos jellegű, azaz ásatással járó tevékenység.

A próbafeltárás eredménye alapján véglegesítik a szakemberek, hogy mely területeken szükséges teljes felületű feltárást folytatni, és hol lesz elegendő a kivitelezés közbeni szakfelügyelet biztosítása. A feltárások várhatóan a decemberi fagyokig befejeződnek a 60 lelőhelyen. Jelenleg Arnót, Szikszó, Aszaló, Halmaj és Encs környezetében folynak szondázó ásatások.

A lelőhelyek nagy számának oka, hogy a Hernád folyó völgye valamennyi történeti korban főközlekedési út, ezáltal kedvelt letelepedési hely volt az ember számára. A Kárpát-gerinc legalacsonyabb szakasza ugyanis éppen Kassa, Eperjes fölött húzódik, így a Baltikum és Lengyelország irányából/irányába Hernád mentén húzódott az egyik legkedvezőbb közlekedési útvonal. Mindez a leletanyagban is tükröződik: az elmúlt hetek feltárásai során kora vaskori szkíta, népvándorlás kori germán, és Árpád-kori települések mellett újkori sőt a II. világháborúhoz kapcsolható legújabb kori régészeti jelenségek is napvilágra kerültek.